|
Kollégiumunk legfontosabb távlati célja, hogy népünk számára keresztyén hitét megvalló, szül?földjéhez és annak hagyományaihoz ragaszkodó, s mindezek megtartásában aktív szerepet vállaló értelmiséget neveljen föl. A Kollégium célja, hogy a Kolozsváron lév? fels?oktatási intézményekben nappali tanulmányokat folytató tehetséges hallgatók igényes szálláshelye és otthona, tehetséggondozó központja legyen. A Szakkollégium sajátossága, hogy interdiszciplináris, ami azt jelenti, hogy lakói a legkülönböz?bb egyetemeken tanulnak. Így a diákok els?sorban nem a saját szakjuk elmélyítéséhez kapnak segítséget, hanem egy önálló program keretében közéleti menedzserré szeretné képezni az ittlév?ket. A Kollégium gyümölcsöz? kapcsolatok kiépítésére törekszik a keresztyén egyházakkal; azokkal a fels?oktatási intézményekkel, amelyekben tagjai képzésben részesülnek; a hazai középiskolákkal, melyekben leend? tagjainak többsége várhatóan érettségit szerez; az ország és a külföld értelmiségképz? kollégiumával. A Kollégium örömmel biztosít helyet a keresztyén szellemi m?helyek, egyesületek rendezvényeinek és konferenciáinak. A Kollégium a magyar történelmi kollégiumok peregrinációs hagyományait követve igyekszik kapcsolatba lépni hasonló szellemiség? külföldi intézményekkel. |
|
 Erdély református vallású fejedelme. Tanult Nagyváradon és Gyulafehérvárt. Részt vett II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratában s 1657. júl. 31-én tatár rabságba esett. Kiszabadulása után 1661. szept. 14-én fejedelem lett Erdélyben, s mint ilyen az I. Lipóttól üldöz?be vett magyarországi protestánsoknak állandóan menedéket és segítséget nyújtott.
Általában a protestáns, közelebbr?l a református egyházi érdekeknek mindig buzgó ápolója volt a vallásos lelk?, tudományosan képzett, különösen teológiában jártas fejedelem, akire állandóan jótékony hatást gyakorolt emelkedett lelk? felesége, Bornemissza Anna, kivel 1653 júliusában kelt egybe. A Bethlen-kollégiumot az elpusztult Gyulafehérvárról Apafi helyezte át Nagyenyedre, de azután meg szintén ? telepítette Gyulafehérvárra a sárospataki kollégium bujdosásba kergetett tanárait és tanulóit.
Számos lelkészjelölt volt külföldi egyetemeken az ? alumnusa. Tanintézetek és egyházközségek számtalan ízben részesültek adományaiban, s?t alapítványokat is nyertek t?le. Tekintélyes könyvtárat szerzett s nemcsak el?segítette egyes m?vek megjelenését, hanem saját maga is foglalkozott irodalommal. Egy bibliakiadás megjelenítését is el? akarta 1682-ben segíteni s még ezt megel?z?leg tervbe vette annak román nyelvre való lefordíttatását |
A reformáció - többféle befolyásra - már a XVI. század ötödik évtizedében meggyökerezett az erdélyi magyar lakosság körében és a református teológia hamarosan uralkodóvá vált. 1559-ben a marosvásárhelyi zsinat elfogadta az úrvacsoráról szóló református tanítást, majd 1564-ben, a Nagyenyedi zsinaton a helvét, illetve lutheri irányú reformációk elváltak egymástól. Ettõl az idõponttól számítható az Erdélyi Református Egyház létrejötte. Hitvallási iratai és a Heidelbergi Káté. A XVI. század utolsó évtizedeiben a református egyház Erdélyben híveinek száma szerint többségivé vált. Ebben az idõszakban Marosvásárhelyen, Gyulafehérvárott, Enyeden, Déván, Kézdivásárhelyen és Fogarason tartott fenn jeles iskolát. Bocskai István erdélyi református fejedelem 1604-ben hadba szállt a protestánsok vallásszabadságáért és ki is vívta azt. Egy évszázadon át Erdély trónján csak református fejedelmek ültek, a református egyház szabadon fejlõdõt. 1605-tõl kezdve évente tartottak zsinatot, 1646-ban Geleji Katona István püspök idejében a lelkészek szinódusa jóváhagyta a Geleji Kánonokat, amely a XIX. századig érvényben volt. 1622-ben Bethlen Gábor fejedelem a gyulafehérvári iskolát akadémiai rangra emelte, mely a lelkészképzés és a református teológia tudományos központjává vált... |
|
Bővebben...
|
|
Dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke eln?k Dr. Tonk Márton, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvá¡ri dékánja - elnökhelyettes Kató Béla lp. püspökhelyettes Kató Levente, az EREK tanügyi el?adója Tonk István, az EREK f?gondnoka Dr. Pásztori Kupán István, a Protestáns Teológiai Intézet professzora Dr. Kovács Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora |
|
|
|
|
|
